alkány (Abapuszta és Cibakpuszta)

alkány város, Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség déli részén, a Nagykállói kistérségben, Nyíregyházától 27, Debrecentől 36 kilométerre, Geszteréd és Szakoly közt található. A városba északról, Biri felöl érkezve, az út mentén Balkány szép reneszánsz címerével találkozunk.

Balkány címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

város címere csücsköstalpú, reneszánszpajzs. A pajzsfő jobb oldalán arany mezőben, vörössel fegyverzett, balra néző, csőrében bíbor csatabárdot tartó, letépett fekete sasfő lebeg. A pajzsfő bal oldalán vörös mezőben, lebegő ezüst ekevas, melynek jobb oldalán két arany kalász, bal oldalán zöld szárú aranybugájú nádszál és barna sásbuzogány látható. Az alsó ékként benyúló arany csúcsos, kék mezőben fejét jobbra hajtó kiterjesztett szárnyú ezüst gödény vérével, zöld fészken ülő három éhes fiókáját eteti.

A címerpajzson enyhén jobbra forduló ezüst csőrsisak, nyakában arany szalagon arany medál. A sisak tetején ötlombú nyitott arany korona, melynek ágain és abroncsán smaragd, rubin és zafír kövek. A koronából középen egy jobbra forduló arany paszománnyal díszitett vörös mundéros, kezében szablyát tartó kar növekedik. A korona két oldalán dús, jobbról piros bélésű ezüst, balról kék bélésű arany foszlányokat találunk.

település nevének eredetére vonatkozó egyik feltételezés szerint az 1092-ben Geszteréd határában lezajlott győztes csata egyik szereplőjének, Szent László király (lásd a címerben a csatabárdot) ellenfelének a besenyők (erre utal a címerben a fekete sasfő, bese jelentése sas) vezére Bali kán nevéből, míg más feltételezés szerint a török eredetű lápos, vizenyős hely jelentésű szóból származik.

A megfáradt vándort üdvözlő tábla a város határában

Első említése a Nagyváradi Regestrumból 1214-ből ismert. Temploma a papi tizedjegyzék szerint már 1328-ban megvolt. A törökök Nagykálló várát 1578-ban megostromolták s a csaták egyik helyszíne Balkány egyik tanyája, Görénypuszta volt. A törököknek végül a várat nem sikerült elfoglalniuk, azonban a környék összes falvát kirabolták vagy elpusztították. Ekkor néptelenedett el Balkány, Szakoly, Guth, Görény és Perked is. A legenda szerint Aba ekkor a török basa szeretőjének birtoka volt ezért megmenekült. A török hódoltság után a települések (Görény kivételével) gyorsan újra benépesültek s az Abaiak is Balkányba települtek.

Balkány és a körülötte levő települések eredetileg mind a magasabban fekvő területeken alakultak ki, az alacsonyabban fekvő részeket a Nyírség vizei áthatolhatatlan vizenyős lápos területté tették (lásd a címerfő bal oldalát). Balkányhoz városrészként ma is 29 tanya tartozik. A teljesség igénye nélkül néhány közüllük: Abapuszta, Balogtanya, Bay-tanya, Cibakpuszta, Csiffytanya, Fináncz-tag, Jármitanya, Perkedpuszta, Vadászkert.

A három templom közül az 1937-ben épült római katolikus templom

A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt római katolikus templom

z 1790-es években Kállósemjénben született Irinyi Ferencz (felesége Kis Borbála) az 1800-as évek elején települt át Balkányba. Ő és Irinyi Susánna kinek férje Gilányi István volt, az első Irinyiek akiket Balkányból ismerünk. Susánna gyermekeiről nincs tudomásunk, viszont Ferencz leszármazottai végleg megtelepedtek Balkányban, de nem csak itt, Biriből, Szakolyból és Kállósemjénből is ismerünk további leszármazottait. Balkányban, Abapusztán és Cibakpusztán napjainkban is több Irinyi családot ismerünk.

A templommal szembeni Kossuth kert kellemes kis pihenőpark

Balkány egyik utcájának látképe Balkány 2007.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Balkány város honlapja http://www.balkany.hu/
Templomok és harangok a történelmi Magyarországon http://www.templom.hu/legifoto/balkany.html