iri

iri község, Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség szívében, a Nagykállói kistérségben, Nyíregyházától 22 kilométerre délre, Nagykálló és Balkány között található. A településtől északra fekvő Nagykállóból érkezve, az oda látogatót az út mentén Biri címere fogadja.

Biri község címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

község címere egy zöld mázas tarpajzs. A címer Biri 1323-ból származó pecsétlenyomatának motívumait tartalmazza. Az egyik motívum egy enyhén hajlott, öreg, háromba ágazó aranymázas almafa. Az almafa lombjában három piros almával, melyeken egy-egy háromágú aranykorona látható. Egy-egy piros alma magassága a tarpajzs hosszának egyhetede.

A címerben található további két motívum jobb és bal oldalról az almafa törzséhez támaszkodik. A jobb oldali egy háromkalászos arany búzakéve, míg a bal oldali egy ezüst mázú, hegyével lefelé álló ekevas, melyek a település jelentős földműves jellegét jelképezik.

település neve honfoglalás előtti török eredetű név. Nevének első említésére Biri János adóssága kapcsán az 1290 körüli években kerül sor. A falu a XIV. század közepétől kezdődően a Kállay család tulajdona volt.
A vármegyei összeírásban 1720-ban Biri mint pusztahely szerepel. Kállay János az elnéptelenedett települést 1763 és 1767 között Portelekről, román származású, óhitű jobbágyaival népesíti be.

A község egyik szép, rendezett utcájának látképe Biri község 2007.

A katolikus templom inpozáns tornya Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

z Irinyi család általunk ismert Biriben született első tagja, Irinyi Ferenc (felesége Sebők Zsuzsanna) volt. Az ő nagyapja Irinyi Ferencz Kállósemjénben született, s onnan települt át Balkányba. Az ő leszármazottai alkották az Irinyi család Balkányban élő ágát, melynek egy további elágazása az 1835-ben Szakolyon született Irinyi István aki feleségével Sallai Máriával áttelepült Biribe, ahol az általunk ismert nyolc gyermeke közül a legidősebb az 1858-ban született Ferenc volt.

Isten Önnel s látogasson el újra hozzánk! Biri község 2007.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó