 sokalysokaly község Romániában, Bihar megye (judeţul Bihor) északnyugati részén, az Érmelléken, Nagyváradtól 42 kilométerre, közvetlenül a román-magyar határ mellett található. Mai neve Ciocaia (kiejtése csjokájá). Nyugati irányban legközelebbi szomszédja, melytől csak az államhatár választja el, a közúton 14 kilométerre fekvő Létavértes. A legközelebbi város az északkeleti irányban fekvő Székelyhíd (mai neve Săcueni).
A XVIII. században nevét Csokaj formában is használták. A XIX. század elejére már több birtokosa is volt, köztük a Béldy, Chernel, Fényes, Sulyok családok. A hely legismertebb szülötte a földrajztudós Fényes Elek, aki a magyar statisztika megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Az általa készített Magyarország és tartományainak teljes földrajzi és statisztikai felmérése ma is az egyik legátfogóbb forrásmunka.
A községben napjainkban egy református és egy görögkeleti templom áll. A református templom a habsburg uralkodó, I. Lipót rendeletének megkötéseinek megfelelően 1725-re készült el. Lipót Magyarországot egyszerűen csak egy meghódított területnek tartotta és üldözte a reformátusokat. A rendelet protestáns istentiszteleti célokra kizárólag a telek mélyén álló, torony nélküli, pajtaszerű épületek építését engedélyezte.
A templom ma is az utcafronttól távol, rózsabokrokkal szegélyezett hangulatos kis kert végében áll. A kertben látható a 101/2 Gépesített Vegyiharcszázad első világháborúban elesett hősi halottainak emlékműve. Ott jártunkkor éppen véget ért a prezsbiteri gyűlés. A templombelsőről készült képeket Mátyás Árpád tisztelendő úr melegszívű meghívásának köszönhetjük. A meghitt hangulatú templomban járva elhisszük, hogy valóban Isten házában vagyunk.
További testvéreiről nincs tudomásunk, öt gyermekét és két unokáját ismerjük. Unokái közül, Dániel leszármazottairól továbbiakat nem tudunk, a jelenleg is Nagyváradon élő másik Irinyi család nem hozzá köthető, ők valószínűleg Esztárról származnak. Testvére Sándor, unokája Lajos a második világháború előtt költözött Csokalyról Nagyváradra, ahol a még ma is meglévő egykori kertes házát ismerjük.
A csokalyi temetőben Irinyi-sírt nem találtunk. Egykori házuk helyét sajnos nem ismerjük. Lakhelyükre vonatkozóan egyetlen adattal rendelkezünk, nevezetesen Irinyi Bálint felesége Tarcsi Mária 1867. december 19. Csokalyon, a 194. szám alatti házban hunyt el. A Csokalyban élő Irinyiekről a legutolsó adatunk egy levelezőlap, melyet Irinyi (Egri) Zsófia 1944. június elsején küldött Nagyváradra, fia Irinyi Lajos feleségének. Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
|
község egykori címere kék mázú csücsköstalpú tarpajzs. Jobb oldalán egy hegyével felfele illetve élével balra álló ezüst eke, míg középen egy hegyével lefele mutató ezüst csoroszlya lebeg. A baloldalon egy szorosan összekötött, álló helyzetű ötkalászos arany kéve látható. A kévében a kalászok legyezőszerűen széttárva helyezkednek el.
örténelme során a település neve több formában is előfordult. Először az 1338-ban említik Csokoly formában. Feltételezések szerint neve a csók, csókolj szavakból származik, de lehet, hogy egyszerűen csak csókás, varjas helyet jelent. A XIV. század végétől a Zólyomi majd a Makó család birtoka volt.
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Érmelléki Egyházmegye honlapja http://www.hhrf.org/kre/ermell2.htm