sztár

sztár község, Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében, a Bihari síkvidék keleti részén, Debrecentől 32 kilométerre, Berettyóújfalutól 23 kilométerre, a román-magyar határon levő Pocsajtól 2 kilométere fekszik. Északi szomszédja a közúton 20 kilométerre fekvő Létavértes. Pocsajjal közös vasútállomása van. A községbe Hencida felől érkezve az út mentén Esztár fára faragott címerével találkozunk.

Esztár címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

község címerpajzsa álló, csücskös talpú pajzs. A pajzsot egy bal haránt osztás vörös és kék mázú részekre bonja. A vörös mázon jobbra forduló, álló ezüst félhold alatt, szár nélküli arany búzakalász lebeg, míg a kék mázon hatágú arany csillag alatt jobbra úszó ezüst hal lebeg.

A pajzs felett, nyakában ezüst szalagon arany gyűrűvel, enyhén balra forduló, vörös béléses, ezüst pántossisak látható. A sisakon ötlombú, gyöngyökkel és középen rubinnal ékített, nyitott arany korona látható. A korona két oldalán dús, jobbról kék bélésű ezüst, balról piros bélésű arany foszlányokat találunk.

evének eredetét nem ismertjük. Első említése a Nagyváradi Regestrumból ismert, régészeti leletek alapján azonban már a római korban is lakott hely volt. Később a Sztári család birtoka lesz, akik nevűket a településről kapták. A család 1453-ban a községre pallosjogot nyer. 1464-ben Esztár már vámszedő hely. 1552-ben földbirtokosai Toldi Mihály és Esztári Farkas.1556 után a török katonai kerület része. Nagyvárad török bevételét még épségben átvészeli, de 1692-ben már tíz éve elnéptelenedett helyként említik (mindössze két lakosáról írnak).

A XVIII. század elején magyar jobbágyok népesítik be újra a települést, a környező falvakra jellemző román jobbágybevándorlás itt nem érezteti hatását. Az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején földesurai gróf Bethlen Sámuel, Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy valamint a Szunyogh családok. Esztárhoz tartoznak még Csere, Viráglapos, Körtvélyes és Korhány puszták is.

A hangulatos esztári utcajelző oszlopok egyike Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)	Az Árpád utca 1. szám alatt álló Községháza épülete Esztár 2009.
A József Attila Művelődési- és Teleház épülete (előtte a névadó mellszobra)	A költő megróvóan tekint az utókorra Esztár 2009.

sztár egyik látványossága a község központjában, a Községházától egy saroknyira álló Esztári református templom. A főbejárat felett található vörös márványtábla felirata szerint, a templom 1887 és 1888 között épült. Több forrás is kiemeli, hogy a sudár torony 38 méteres magasságával, Hajdú-Bihar megye második legmagasabb református templom tornya. Ez esetben a legmagasabb torony címe a Debreceni Református Nagytemplom két, egyenként 61 méteres tornyát illeti.

Az eklektikus stílusú esztári református templom

Az első világháború hősi halottainak emlékműve a templomkertben

A református templom kertjében két obeliszk is látható. A főbejárattól jobbra állón, Esztár az első világháborúban, míg a balra állón a második világháborúban elesett hősi halottainak névsorát olvashatjuk.

A templomkertben látható továbbá a községben lakó egykori nemesi családok tagjainak néhány megmaradt márvány sírkőtöredéke, köztük Erdődy Lászlóné Bézler Anna és Szunyogh Szabolcsné Beöthy Márta sírköve is. E két család nevéhez főződik Esztár másik látványossága az Erdődy-kúria, amely a templomtól nem messze az utca túl oldalán található.

Az Erdődy és a Szunyogh család tagjainak néhány sírkőtöredéke a templomkertben látható

Az Árpád utca látképe a református templommal jobb oldalt az Erdődy-kúria

községben Irinyi-ről elnevezett utca található. Esztár azonban számunkra elsősorban azért érdekes, mert innen ismerjük az Irinyi család egyik nagy, református vallású ágát, az Esztári ágat.

A család legkorábbi ismert tagja, az 1706-ban született Irinyi Mihály. Később egy másik Mihály is letelepedik Esztáron, de a köztük levő kapcsolat tisztázása még további kutatást igényel. A népes családból közel 300 embert sikerült kikutatnunk, és nem kis munka árán összeraktuk az Esztári családfát. Elsősorban anyakönyvi adatok alapján dolgoztunk, de segítettek a Bihar vármegyei összeírások is, melyek megerősítették a már ismert adatokat.

A nagyon szépen felújított Erdődy-kúria utcafront felöli homlokzata

Az Erdődy-kúria udvar felöli látképe Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

Az adózási célból készült összeírás az 1790-es évek végén megemlíti Irinyi Jánost, 1804-ben Irinyi Andrást, özvegy Irinyi Jánost, Irinyi Ferenczet, Irinyi Istvánt és Irinyi Györgyöt, mint szabad menetelű embereket, akik 1-7 hold szántóföldet műveltek, 2-14 hold rétet használtak és állattartással is foglalkoztak.

Szintén 1804-ben említik Irinyi Mihályt, mint házzal nem bíró zsellért. 1807-ben a Hodossy részen voltak jobbágyok Irinyi András, özvegy Irinyi János és Irinyi Ferencz. Erdődy László úr taxásai voltak Irinyi István, Irinyi János és Irinyi György.

Mivel a himlő félelmetes betegség volt, összeírás született arról, hogy a himlő elleni oltás felfedezése és alkalmazása után kik voltak azok, akik beoltatták gyermeküket. 1836-ban ezen forrás említi Iohannus Irinyi 20 hónapos Susanna lányát, aki szintén megkapta az oltást.

A 300 évre visszatekintő Esztári ág leszármazottai közül néhányan ma is helyi lakosok. Esztár híres szülöttei, Irinyi Sándor festőművész és Irinyi Károly történész professzor.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Gondolat Zsebkönyvek, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Bihar megye és Nagyvárad. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Esztár község honlapja http://www.esztar.hu