állósemjén

állósemjén nagyközség, Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség szívében, a Nagykállói kistérségben, Nyíregyházától 25 kilométerre, Nagykálló és Nyírbátor között található. A nagyközségbe a Nagykálló felőli úton érkezve, az út mentén két tulipános kopjafán, Kállósemjén szép címerével találkozunk.

Kállósemjén címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

nagyközség címere álló, negyedelt reneszánsz tárcsapajzsú, egyesített címer. A pajzsfő jobb szélén található arany pajzsmezőben, vörössel fegyverzett kétfejű fekete sas, a Balog-Semjén nemzetség címere látható. A pajzsfő bal szélén található pajzsmező kék mezőben, zöld pajzslábon egy görög, egy római katolikus és egy református templom látható.

A pajzstalp jobb szélén a Mohos-tó természetvédelmi terület címere látható, amely jobbharánti osztóvonallal színváltó, zölddel és ezüsttel hétszer vágott mező. A pajzstalp bal szélén kék belső szegélyű ezüst mezőben a Kállay-család címerének központi eleme, két balharánt álló vörös szív látható.

település a Balog-Semjén nemzetségbeli Kállay család ősi fészke. A faluban megtelepedett család itt építette ki birtokközpontját, s emelte az azóta nyomtalanul eltűnt várát. Kálló környékén állott még eredetileg Kissemjén és Nagysemjén is. A XVII. században, a török dúlás idején elnéptelenedett pusztára a XVIII. század elején görög katolikus román jobbágyokat is telepítettek, akik azóta teljesen elmagyarosodtak.

Közösségi Ház Kállósemjén 2007.

A szokatlan formájú kállósemjéni víztorony

falu címerében látható három keresztény templom közül, a görögkatolikus templom a legrégebbi. A középkori eredetű épület építési ideje bizonytalan, feltehetően a XV. századi gótikus eredetű templomot a XVIII. század végén alakította át barokk stílusban a betelepített görög katolikus lakosság. A templom támpilléres, gótikus szentélye déli oldalán befalazott gótikus ablak nyoma fedezhető fel. Ikonosztáza gazdagon faragott XIX. századi munka.

Kállósemjén címerében látható három templom egyike a görög katolikus

A címerben levő három templom közűl a római katolikus

állósemjénből a legkorábbi pontosan ismert Irinyi, az 1737-ben született Irinyi István (felesége Molnár Mária). Az 1790-es évekből az Irinyi család tagjai közül már sokkal több Irinyit ismerünk. Ők valószínűleg mind ugyanazon családhoz tartoztak, azaz testvérek voltak. A kállósemjéni Irinyiektől származik a család egy másik ága, a Balkányi Irinyi ág.

A két világháború hősi halottainak Kállósemjénben álló emlékművén találjuk Irinyi István nevét. Pontos születési idejét sajnos nem ismerjük (az 1880-es évek), de tudomásunk van róla, hogy 1918-ban Oroszországban hősi halált halt. Apja Irinyi István, anyja Gerák Zsuzsanna volt.

A két világháború hősi halottainak emlékműve

Irinyi István neve a kállósemjéni hősi halottak névsorát tartalmazó márványtáblán Fotók: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

Kállay család barokk stílusú kúriája Kállósemjén egyik legfőbb látványossága. A kúriát Kállay György megrendelésére 1763-ban, a nagykállói megyeháza építésze, az olasz Salvador Aprilis építette. A keleti szárny végét, az emeletes teraszos részt a megyeházát utánzó részleteivel, kőbábjaival a XIX. század elején illesztették az épülethez.

A Kállay család közel 250 éves barokk kúriája Kállósemjén 2007.

A két szív a Kállay család címerében a kúria főbejárata felett

tt élt Kállay Miklós miniszterelnök (miniszterelnök: 1942.III.9. - 1944.III.22.), akinek hamvait 1993-ban hozták haza New Yorkból és helyezték el a kastélyhoz tartozó hársfasor mentén álló egyszerű, a XVIII. század második felében emelt barokk kápolna családi kriptájába. A ma kollégiumként működő kastély parkjának háború után megmaradt része védettséget kapott.

A kúria parkjába vezető hangulatos út Kállósemjén 2007.

Kállay Miklós miniszterelnök végső nyughelye a Kállay család sírboltja

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Gondolat Zsebkönyvek, Gondolat Kiadó
Tájékoztató tábla 2007. Kállósemjén, Közösségiház
Száz magyar falu könyvesháza: Kállósemjén. 2002. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/