 étavértes (Nagyléta és Vértes)
étavértes város Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében, a Nyírség déli részén, az Érmellék határán, a Derecske-Létavértes kistérségben, Debrecentől 25 kilométerre fekszik. A város határában a román-magyar államhatár egyik közúti határátkelőhelye található. Keleti irányban legközelebbi szomszédja, a határ román oldalán, közúton 14 kilométerre fekvő Csokaly község.
Létavértes címere
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad) |
 jelenlegi település két község, Nagyléta és Vértes 1970-ben történt egyesítésével jött létre. Ezt tükrözi az új város álló, csücsköstalpú pajzson látható, vörössel és kékkel vágott címere is, amely a települések egykori pecsétein látható címerképeket tartalmazza.
A pajzsfőn vörös mázon, egy felfelé repülő ezüst nyílvessző, mellette két oldalt arany ötágú csillag lebeg. A nyílvessző alatt vékony, fekvő, ezüst emberarcú félhold lebeg. Hasonló címerképekkel találkozunk Pócspetri címerében is, az ottani címer egyes források szerint eredetileg a község egykori birtokosainak, a Klobusitzky grófok családi címere volt.
A címertalpon kék mázon, fekvő, hegyével jobbra, élével felfele álló, ezüst csoroszlya lebeg, amely Vértes egykori jelentős mezőgazdasági szerepére utal. A címerpajzson enyhén jobbra forduló, vörösbélésű, ezüstpántos, ezüst sisak látható. A sisak nyakában vörös medál, tetején ötlombú nyitott arany korona, ágai gyöngyökkel, abroncsa rubin és zafír kövekkel díszitett. A korona két oldalán dús, jobbról kék bélésű arany, balról vörös bélésű ezüst foszlányokat látunk.
A város szép utcáinak egyike
Létavértes 2007. |
A késő barokk stílusú piros tornyos
létai református templom bejárata |
Nagyváradi Regestrumban, a két település közül Nagylétát már 1229-ben megemlítik. A török időkben a szolnoki katonai kerülethez tartozik. 1689-re teljesen elnéptelenedik, de az 1700-as években újra benépesül. Később Bihar megyei mezővárosi rangot kap. A trianoni békeszerződés megkötése után, a település elveszti területeinek közel felét. Ekkortól határmenti településsé válik, jelentősége csökken s nem utolsó sorban az új államhatár végleg elszakítja Bihar megye központjától, Nagyváradtól is. Ez után 1920 és 1956 között a volt mezővárosból, járási székhely lesz.
Vértest az 1300-as évek közepén a pápai tizedjegyzékben említik előszőr. Az 1700-as években ez a település is elnéptelenedik, majd a század végétől kezdődően újra benépesűl. Területén több birtokos család is osztozott. Neve mint a hasonló nevű helységnevek általában, valószínűleg egykori fegyverkészítéssel foglalkozó lakóinak vagy egy csata helyének emlékét őrzi.
Létavértes 1970. július 1-jén jött létre, s 1996. július 1-jén emelkedett városi rangra.
A fiatornyos vértesi református templom
Létavértes 2007. |
Az eklektikus stílusban épült vértesi református templom
47 évig tartó építkezés után 1862-re készült el |
városban kétségkívül sok a látnivaló, a legtöbb ember számára azonban Létavértes mégis Irinyi Jánosnak, a híres vegyésznek és hazafinak, napjainkban is méltó emléket állító várost jelenti. A városban többek közt egy Irinyi János múzeumnak megfelelő Emlékház található.
Az eklektikus stílusban épült vértesi református templom közelében található az Irinyi utca, ahol több Irinyire és családtagjaira utaló emléket láthatunk. Az Irinyi utca 6. szám alatti ház falán található márvány emléktáblatábla felirata: Irinyi János 1817-1895. E ház volt utolsó lakhelye a nagy feltalálónak és hazafinak. Halálának 60. évfordulója alkalmából vésette az 1955. évben a Községi Tanács és a Hazafias Népfront Bizottsága.
Az egykori Irinyi-ház udvarán ma a létavértesi
Irinyi János Általános Iskola épülete áll |
Irinyi János utolsó lakhelye
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad) |
Az utcán tovább haladva, az egykori Irinyi-ház egyik keritésbeugrójában találjuk Irinyi János emlékművét. A márvány falon Ispánki József 1962-ben készült nagyon szép kidolgozású műve, Irinyi János bronz mellszobra látható. Az Irinyi-ház udvarán egy sírkert került kialakításra, benne Irinyi János sírján kivűl, a család több tagjának márvány sírkövével. Itt áll idősebb Irinyi János és felesége, Jánossy (Joannovich) Róza, valamint gyermekeik közül Viktória, Vulkán Miklós feleségének sírköve (lásd családfa).
Irinyi János a híres vegyész és
feltaláló emlékműve |
Irinyi János bronz mellszobra
Létavértes 2007. |
A egykori Irinyi-ház kertjében található sírkert
Létavértes 2007. |
Irinyi János nővérének, Viktóriának a híres
román publicista Josif Vulcan édesanyjának sírköve |
A közelben Létavértes lakói több hely és intézmény nevében, napjainkban is büszkén őrzik Irinyi János emlékét. Nevét nem csak iskola, de arborétum és szabadidő park is viseli. Létavértes akár a fővárosból is könnyen megközelíthető, ezért ez úton is jó szívvel ajánljuk egy egész napos hétvégi családi kirándulás célpontjának. Félreértések elkerülése végett, a város honlapunkat nem támogatja, azonban a sok látnivaló kicsik és nagyok számára egyaránt érdekes, melyről mi magunk is meggyőződhettünk.
Az Irinyi Arborétum díszes kapuja
Létavértes 2010. |
A kellemes kikapcsolódásra vágyókat
várja az Irinyi Szabadidő Park |
Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
 Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Bihar Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
 A Vértesi Református Egyházközség honlapja http://www.vertesref.hu/
|
