jfehértó

jfehértó Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a 4-es úton Nyíregyházától 17, Debrecentől 35 kilométerre, Nagykállótól 12 kilométerre délnyugatra található. A városba Nagykálló felől érkezve, az út mentén két nagy tulipános kopjafán, Újfehértó háromszögű pajzson elhelyezkedő címerével találkozunk.

Újfehértó címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

város címerében ezüst mezőben kék cölöpön, a pajzs alsó harmadában egymást átlósan metsző lebegő, jobbharánt arany díszítésű fekete markolatú ezüst szablya, balharánt egy szál arany búzakalász látható. A két címerkép találkozásánál egy ötlombú nyitott, vörösbélésű arany korona. A korona középső koronaágán arany virág alakzaton nagy rubin ékkő látható.

A korona a város egykori mezőváros jellegére, míg a szablya és a kék szín a hajdukra utaló jelképek. Az ezüst mező a várost egykor körülvevő szikes tavakra utal.

település környéke már az őskorban is lakott hely volt, később a szkíták és a kelták is megtelepedtek. A rómaiak jelenlétéről pézleletek tanuskodnak. Mai helyén a honfoglalás után három falu alakult ki Bolt, Micske és Szegegyháza. A török uralom alatt a környék lakóit ért állandó űldöztetések miatt a menekülők a nehezen járható szikes, sós tavaktól körülvett helyen létrehozták Fejértó települést.

Az út menti tulipános kopjafák a város címerével

A város egyik utcájának látképe Újfehértó 2008.

Bocskai István fejedelem az 1630-as évek elején Böszörményből, több mint száz hajdút és családját telepített ide, ezért ekkoriban az írott források a települést Rácz-Fehértó néven említik. A másik Fehértótól, Ófehértótól való megkülönböztetés miatt lett a neve Újfehértó.

A település V. Ferdinándtól 1836-ban kapott mezővárosi jogokat. Ekkor az addig is élénk gazdasági élet további lendületet kapott, a helyi nemesek kúriái és kastélyai ebben az időszakban épültek. A városháza klasszicizáló stílusban 1905-re épült fel.

Az 1905-ben elkészült újfehértói városháza valóban impozáns épülete

Magyarország és Újfehértó címeres lobogója és a városháza balusztrádos erkélye

elen ismereteink szerint, az Irinyi család egykori nemesi kúriái közül napjainkra összesen három maradt fenn. Ezek közül az egyik éppen Újfehértón található. Az épület építésének körülményeiről semmilyen konkrét adattal nem rendelkezünk. Ami keveset az épület történetéről tudunk azt egykori lakóinak, az 1887-ben született Irinyi Csaba és felesége Gencsy Mária, Nyíregyházán élő leszármazottaitól tudjuk.

Az egykori Irinyi-kúria látképe az 1980-as években Fotó: Irinyi István (Nyíregyháza)

A neoklasszicista kúria jelenleg magánterületen áll, tehát szabadon nem látogatható. A közvetlen mellette levő telken álló, egykoron hozzá tartozó melléképületek ma a Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskolához tartoznak. A kúria elé későbbi tulajdonosai üzemépületeket építettek ezért az utcafrontról alig látszik belőle valami. Az épületen Irinyi címer vagy más az egykori tulajdonosaira utaló jelzés nincs.

Az utcáról mindössze ennyi látszik a kúriából ha a szürke lemezajtó nyitva van

A földszintes kúria jobboldali saroktornya és tetőzetének részlete

Az épületet az állam (a kor "szokásainak" megfelelően) 1949-től kezdődően 40 évre bérbe vette évi 5 forintért, majd a rendszerváltás előtt (szintén a kor "szokásainak" megfelelően) gyorsan államosították. A rendszerváltás után a korábbi tulajdonos Irinyiek a teljes ingatlanért kárpótlásul néhány százezer forint értékben kárpótlási jegyet kaptak, az épületet pedig privatizálták.

A középrizalit és a baloldali saroktorony az egykori Irinyi-kúria látképe	A középrizalit és a neoklasszicista timpanon Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)
A nyílászárók félköríves metszett üvegtáblái az egykori Irinyi-kúria részlete	A baloldali torony bádog díszítőmotívumai az egykori Irinyi-kúria részlete

A kilencvenes évek elején több Kft. és szövetkezet is működött a területen. Az épület állaga folyamatosan romlik, a tető beázik, nincs fűtés, tehát rövidesen rom lesz belőle. Egy helyi városvédő szeretné az épületet kulturális céllal üzemeltetni azonban jelentős anyagi források híján ez jelenleg kilátástalannak tűnik.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
W. Koch: Építészeti stílusok. 1997. Budapest, Officina Nova Kiadó
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Újfehértó város honlapja http://www.ujfeherto.hu/
Újfehértó és térsége hírportálja http://ujfeherto.szabolcsmegye.com/
Újfehértó.lap.hu http://ujfeherto.lap.hu/