sáka

sáka nagyközség, Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében, a Bihari síkvidék nyugati részén, Debrecentől 52 kilométerre, Berettyóújfalutól 16 kilométerre, a 47-es számú főút mellett fekszik. Legközelebbi szomszédai Furta, Vekerd, Darvas és Bakonszeg. A nagyközségbe Berettyóújfalu felől érkezve az út mentén Zsáka fára festett aranyoroszlános címerével találkozunk.

Zsáka címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

nagyközség címerpajzsa álló, kék mázas, csücsköstalpú pajzs. A pajzson jobbra lépő ágaskodó aranyoroszlán mellett, a jobb alsó sarokban, egy hatágú ezüst csillag látható.

A pajzs felett, nyakában ezüst szalagon ezüst medállal, enyhén jobbra forduló, zárt, ezüst csőrössisak látható. A sisakon ötlombú, gyöngyökkel és drágakövekkel ékített, nyitott aranykorona látható. A korona két oldalán dús, jobbról kék bélésű arany, balról piros bélésű ezüst foszlányokat találunk.

Zsáka címere nem a jobbágyfalvakra jellemző címerképeket, ekevas, csoroszlya, búzakalász, stb. tartalmaz. Az oroszlán a bátorság, vitézség jelképe, esetünkben valószínűleg Zsáka egykori földesurainak, a Rhédey grófok családi címeréből került át, amelyben egy kivont kardú oroszlán látható.

eve Izsólakaként először a Nagyváradi Regestrumból, 1214-ből ismert. Ez később Izsákára, majd Isakára változik. A honfoglalás korában lakói szlávok, fél évszázad múltán már a kunok voltak. A település nevét felvevő Iszákai család udvarházának erődítéseiből, a XVI. század végére épült fel a zsákai vár. A vár évszázadokon át a gyulai várral együtt, a térség védelmében is fontos szerepet töltött be. Azonban II. Rákóczi György fejedelem idejében teljesen elpusztul, s napjainkban már csak a várárok emlékeztet a hajdani erődre.

A Polgármesteri Hivatalnak is otthont adó 1906-ban épült Községháza saroktornyos épülete

A Községháza előtt álló 1926-ban emelt hősi emlékmű

Zsáka a XVII. század elejétől kezdve a Rhédey család birtoka, melyet Rhédey Ferenc a nagyváradi vár főparancsnoka, vitézségéért sógorától Bethlen Gábortól, Erdély fejedelmétől további 18 faluval együtt kapott. A család kisrhédei-ága itt építi ki birtokközpontját. Zsáka egyik látványossága a ma is álló Rhédey-kastély épületegyüttese. A neoromantikus, historizáló stílusjegyeket magánviselő kastély 1858-ban épült. Az Önkormányzat az épületet 1998-ban felújította.

Napjainkban a kastély épülete a Nagyközség Könyvtárának és Madarász Gyula, zsákai születésű festőművész kiállításának ad otthont. A kastélyhoz tartozó nagyon szép, ősfás, nyolc holdas parkban a nagyközség foci- és kézilabda pályája és egy óvoda van.

A Rhédey-kastély főbejárata a tekintélyt sugárzó impozáns bástyatoronnyal	A kastély főhomlokzata előtti díszpark Zsáka 2009.
A Rhédey-kastély központi épületének látképe (a nyolc holdas park felöli oldal)	Gróf kis-rhédei Rhédey János márvány obeliszkje előtt fekvő nagy kőcímer

településen az 1800-as évek elején egy református és egy görögkeleti templom, továbbá egy izraelita imaház állt. A református templom, egy már az Árpád-korban meglévő, de a XVI. századra elromosodott templom helyére épült. A Zsáka központjában (a Községházával szemben) álló templom, ma is látható késő barokk stílusú alakját, hatvanhat évi építkezés után, 1784-re nyerte el.

A késő barokk stílusú zsákai református templom

A Kossuth utca 17. szám alatt álló görög katolikus templom

Honlapunk szempontjából azonban a településen található másik templom, a görögkeleti az érdekesebb. A görögkelti gyülekezetnek 1669-ből, egy fatemplomát ismerjük. A jelenlegi késő barokk stílusú templom, a fiatornyos toronysisakon is látható évszám szerint 1791-ben épült, melyet 1991-ben felújítottak és újraszenteltek.

1787. január 6.-án Zsákán született és gyermekéveit is itt töltötte, Irinyi János a híres mezőgazdász, a két 48-as márciusi ifjú, Irinyi János és József édesapja. A néhány könyv és internetes forrás szerint Irinyi János görögkeleti vallású lehetett.

A Községházával szemben látható zsákai szoborpark

Az utcanévjelző táblák egyike Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

Ez esetben nem ebben a templomban, hanem a görögkeleti gyülekezet korábbi fatemplomában keresztelték meg. Erre vonatkozóan azonban ez idáig hiteles adatokat nem találtunk. Ez többek közt az Irinyi család ezen ágának eredetére vonatkozóan fontos adalék, mivel a család zsákai tartózkodására vonatkozóan nagyon kevés adattal rendelkezünk.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Gondolat Zsebkönyvek, Gondolat Kiadó
Tájékoztató tábla 2009. Zsáka, Községháza
Borovszky Samu: Bihar megye és Nagyvárad. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Száz magyar falu könyvesháza: Zsáka. 2002. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/