etri Mór: Szilágy vármegye monographiája. (1901-04)
című hatkötetes munkájában említésre kerülő Irinyi családtagok

184. oldal
1546-ban Krasznában a porták száma 719, Közép-Szolnokban 1155 (egy frtos adóval). 1549-ben a pozsonyi gyűlés azt határozta, hogy kapunként 1 frt 30 dénárnyi adót fizessenek, az egytelkes nemesek pedig 25 - 25 dénárnyit. 1549-ben Közép-Szolnok vármegye földesurai és a részükről megadóztatott kapuk száma: Ágoston István 1, özv. Ákosi Erzsébet 2, Ákosi Mihály 4, . . . Horvát Vid 5, Ilosvai Balázs 1, Irinyi Ferencz 3, Jakcsi Mihály 108 1/2, Kaplin György 10, . . .

345. oldal
1559-ben Borbála, özv. Irinyi Ferenczné keresztúri jobbágya tanúskodik a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.

215.-216. oldal
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Magyar-Csaholy községből összeírták a következőket. Főbb birtokosok: gr. Tholdi Zsigmond, gr. Gyulai József, gr. Károlyi József, 216Kolumbán Elek és Berzentzi Mihály; kisebb birtokosok: br. Bánffy György, Tisza László, Véér András, Ravaszdi Katalin, Gentsi Lászlóné, Dants György, Keövér-család, Irinyi Ferencz, Irinyi Lászlóné, László György, Linkner Mihály, Bálint János, Szodorai-család, . . .

373.-374. oldal
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták 374Er-Hatvan községből a következőket. Főbb birtokosok: gr. Károlyi József, Osváth Sándor és Pál, Pap Salamon; kisebb birtokosok: Katra Mihály, István és László, Székelyhídi János, Balási Péter, Terjényi Mihály, Szilágyi Sándor, Gaál Sámuel, Hatvani István, Hatvani András, Irinyi Imre és gr. Teleki László . . .

409. oldal
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Ér-Szodoró és Tövised községekből a következőket. Főbb birtokosok: Szodorai Zsigmond utódai, a Bán-család, Kis Ferencz és a Katra-család; kisebb birtokosok: Tarnóczi Istvánné, Szodorai Mária, Faragó Gábor és László, Szodorai Zahariás, Kengyel Gábor, Bydeskúti Imre, Bölöni Ádám, Pap András, Délczeg Pál, Irinyi Imre és István . . .

187. oldal
1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra összeírták Nagy-Paczal községből a következőket, főbb birtokosok: gróf Gyulai József és gróf Teleki László; kisebb birtokosok: gróf Rhedei Mihály, Berzentzei Mihály, gr. Teleki Imre, br. Radák Antal, br. Nalátzi Károly, Menszáros Dániel, Szunyogh János, Horváth Dániel, gr. Földvári Ferenczné, gr. Teleki Mihály és Lajos, br. Inczédi Sámuel, Urai-család, Szeredahellyi János, Irinyi Lászlóné, Diószegi Zsigmond, Bamodi Péter és Varsotzi Pál (Páál) . . .

623.-624. oldal
1549-ben 3 kapu után adóztak az Irinyi Ferencz jobbágyai, míg a Dobszai Jánoséi csak 1 kapuszámnyi adót tudtak fizetni. E 4 kapuszámon kívül találtak e helységben még 1 bírót és 2 szegényt. 25-25 dénárnyi adóval rótták meg Csigolya Péter, Mike Mihály, Vid Ferencz és Kónya János, egy telkes nemeseket. 1570-ben 1-1 kapu után fizettek adót az Irinyi Ferencz és özvegy Dobszai Jánosné jobbágyai . . .
A kolozsmonostori konventnek 1520 decz. 10-diki zálogvalló levele szerint Irinyi (Yreni) László s Imre keresztúri birtokukat Böge Gergelynek, Révész Mártonnak s Szabó Demeternek zálogba vetik.

627. oldal
1559-ben özvegy Irinyi Ferenczné Báthori Borbálának jobbágya tanúskodik innen a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.

688. oldal
1742-diki tanúvallatás szerint Tövissed puszta falunak hol egy, hol más helyén nagy réteket bír Bagosi Erzsébet és a Vayak jogán Irinyi Irinyi István, de ő is csak ott kaszáltat 20-30 szekér számára valót, a hol szereti és hamarább beállhat a jó fűbe. A határon levő szántóföldeket többnyire Dobai Pál szodorói jobbágyai és zsellérei bírják. Két telket a szodorói oláh pap, Pap Gábor szokott szántani és törökbúzával bevetni és a kilenczedet Bagosi Erzsébet meg a Vayak számára minden évben beviszi Tasnádra. Tövissed is egyike vala ama birtokoknak, a melyek visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György, meg Csoknyai György megegyeztek. Főbb birtokosok 1797-ben: Irinyi István, Radics Gáspár, Irinyi Imre, Faragó László, Dengelegi Décsei (ex Dengeleg), Bükkék. 1805-ben lovasnak vették föl Darvai Ferenczet és Imrét. Említvék még e község részéről Irinyi Istvánné birtokos és Radics Gáspár.

811. oldal
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírták a következőket, főbb birtokosok: Laskai Sámuel, Érsekújvári László, Laskai Ferencz és Péter; kisebb birtokosok: Laskai Ferencz három árvája, Verőtzi Márton, Papp Zsigmond, Papp Andrásné, gr. Bethlen Sámuel, Pétsi Antalné, Kabos István, Tisza László, Ravaszdi Katalin, Véér András, Bölöni Salamon, Bölöni Gáspár, br. Bánffy János, Szegedi László, Irinyi István, Buttyán András, Szodorai Zsigmond árvái . . .

129. oldal
1520 decz. 10-dikén Kerezthwri Gewrghffy István fiának, Bewge Demjénnek fia, Gergely presbyter, Révész Márton és Szabó Demeter zálogba veszik Irinyi László és Imre keresztúri birtokát.

266. oldal
1564-ben nemes Ferencz örök vallomást tesz négy magyarcsaholyi jobbágytelekről Irinyi Ferencz javára.

311. oldal
Chomaffay János tövisdei jobbágyait 1543-ban négy, 1549-ben már csak két kapuszámnyi adóval rótták meg. Chomafa János (egr.) egyike vala azoknak, kiket 1547-ben megint Irinyi István ama keresztúri és irinyi javak visszabocsátására, miket István apjától, Imrétől, bírnak.

648.-652. oldal
Kétségkívül Irinyi az 1349-ben szereplő Kusalyi Lőkösné Iwreni Margit, Iwreni András leánya, a ki eladományozza a szolnokvármegyei Kusaly birtokban levő leánynegyed örök birtokát ura testvérének, Jakcs mesternek. Ezen adományozó levelet 1358-ban az erdélyi káptalan hiteles másolatban adja ki Jakcs mester szolgája, Mátyás fia Bede kérésére.

Erre következtethetünk egy 1382-diki oklevélből is, mely szerint Ireny László fiainak: János mesternek (Lajos király udvari jegyzője), Tamásnak, Miklósnak és Bálintnak, továbbá atyfaiaiknak: Kusalyi Jakcs mesternek s fiainak adták el régebben a kusalyi részjószágukat a Vid fiai: László, András és János. De János mester s az ő atyafiai perbe keveredtek Jakcs mesterrel s fiaival; a két fél közti jámbor s nemes férfiak közbenjárására egyezség jött létre, melyet Szent Jakab apostol napján Lajos király előtt emeltek érvényére. E szerint Ireny László fiai s Vid fiai a középszolnokvármegyei keresztúri részjószágot kapják a Jakcs fiaitól, a mivel szemben Ireny László fiai s a Vid fiai a kusalyi részjószágról végleg lemondanak a Jakcs fiai javára.

Ye'ni Illés azok között van, a kiket 1449 aug. 16-dikán Keresztúri Bálint és Benedek: Keresztúri Demjén; Keresztúri Tamás és István; Keresztúri(?) Kelemen leánya, özvegy Csete Bertalanné Orsolya; Keresztúri Kónya Tamás(?) és neje, Fermenes Orsolya, (Irynyi Ilyés) 1450 január 27-29 között Menyői Bálint és Keresztúry György, (Iryn Ilyés) julius 17-dikén Keresztúri Mike Balázs, Révész Imre, Kónya Márton, Mindszenti Pelbárt, Menyői Bálint és neje, Keresztúri Erzsébet, Keresztúri Gergely és fia, Bálint és Benedek, Keresztúri Tamás és István, özv. Nagydobai Ráthonné Keresztúri Orsolya, Keresztúri Kónya Miklósné, Fürményesi Kyche Dorottya, Yreni Mátyás deákot 1461 okt. 12-dikén Kusalyi Jakcs Péter, Nagydobai Porkoláb Miklós, Nagydobai Csízér Gál, Sándorházi Miklós, Szarvadi Balázs, Vérvölgyi Anthos Péter, Sándorházi Bertalan és Nagydobai Csízér Gergely vallották ügyvédjöknek.

1520 decz. 10-dikén Yréni László és Imre elzálogosítják a keresztúri birtokukat Bőge Gergelynek, Révész Mártonnak és Szabó Demeternek. Néhai Iren Imre meg fia István átruháztak bizonyos középszolnoki birtokokat Sámsoni Kőrösi Ferenczre meg Keresztúri Dobszai Jánosra, a kik ellen azért Iréni Ferencz, mint felperes pert indított. E tárgyban 1547-ben az említett Kőrösi megidézi a fenti Imre fiait: a már említett István meg Gergelyt, mint olyanokat, a kik szavatosak az Iréni Ferencz indította perben. Néhai Ireni Imre fia, István kőrösi Ferenczen és Dobsza Jánoson kívül Csomafái Jánost is megintette ama keresztúri és iréni javak visszabocsátására, miket a fenti Imrétől bírnak. 1551-ben említve van, hogy Iren' Ferencz, ifj. István és Gergely örökvallása alapján is megilleti Keresztúri Dobszai Jánost a keresztúri részbirtok, a melybe most be is iktatják. Megilleti továbbá azon itélet alapján is, melyet a nádorhelyettes hozott a közte és Porteleki Moldvai Gáborné, Ireni Borbála közt folyt perben, a mely itéletet a király is megerősített.

1549-ben, 1553-ban Irwyni (Ewrwen', Ir'n') Ferencz keresztúri jobbágyait 3, 1570-ben 1 kapuszámnyi adóval rótták meg.
1742-diki tanúvallatás szerint Irinyi Irinyi István hol egy, hol más helyen nagy réteket bír Tövised puszta faluban Bagosi Erzsébet és a Vayak jogán, de ő is csak ott kaszáltat 20-30 szekér számára valót, a hol szereti és hamarább beállhat a jó fűbe.
1797-ben Irinyi István a tövisedi főbb, érszodorói, zálnoki kisebb, Ferencz a magyarcsaholyi kisebb, Imre szintén a tövisedi főbb, az érszodorói, érhatvani kisebb, Lászlóné a magyarcsaholyi, nagypaczali és királydaróczi kisebb birtokosok közt fordúl elő.
1805-ben Irinyi Istvánné, mint tövisedi birtokos van említve a fölkelésre összeírt nemesség névsorában.

660. oldal
Lajos királynak 1382 Szent Jakab mester fiainak: György mesternek, Istvánnak, (a királyné udvara ifjainak hadnagyai), Andrásnak, (fő kincstartó), Dénesnek (a király komornyikja), továbbá az Irinyi László fiainak adták el régebben a Vid fiai a kusalyi részjószágot, a mivel szemben azután, mint azt már az Irinyi-családnál láttuk, a Jakcsiak keresztúri részjószágukat adják az Irinyi meg a Vid fiainak.

356.-357. oldal
Kereszthwri Rewes 357Márton, Bőge Gergely és Szabó Demeter 1520. deczember 10-dikén Irinyi László és Imre keresztúri birtokát vették zálogba.

742. oldal
Lajos királynak 1382-ben lelt levele szerint a W'd (s Vid) fiai: László, András és János még régebben az Irinyi László fiainak, meg Jakcs mesternek s fiainak adták a kusalyi részjószágot. A Vid meg az Irinyi fiai aztán a keresztúri részjószágot kapják a Jakcsiaktól.