 llenőr - politicai zsebkönyvA´ Pesti Ellenzéki kör megbízásából szerkeszté Bajza József (Németországban, 1847.) Irinyi József - Sajtótörvényről (IV.rész)  özvetlen a´ sajtótörvényre nézve, az eszmék´ könnyebben fejlése, tisztába jövetele, egyesűlése, megállapodására szolgáltatot vélek tenni, különben is az inditványok´ szerkezetbe tevésének levén barátja, e´ következő javaslat´ előterjesztésével. Azon követeléstől, hogy ezen semmi változást sem lehetne, avagy kellene tenni, tökéletesen ment vagyok.
  ajtótörvényjavaslat:1. czikk. A´ nyomtatványokra nézve fenálló előző vizsgálat eltöröltetik.
2. czikk. Gondolatait mindenki szabadon kinyomathatja, és nyomtatva terjesztheti.
3. czikk. A´ status által bevett bármelly vallásnak megvetés´ avagy nevetség´ tárgyává tétele; a´ status által bűn és kihágásnak tekintett tényekre izgatás, ´s azoknak helyeslése; szemérem-sértés; a´ status feje iránti köteles hűség´, valamint az ő és családa´ becsűletének megsértése; az országban levő különböző nyelvű lakosoknak és vallási felekezeteknek egymás elleni ingerlése; a´ magyar nemzetiség´ felsőségének megtámadása, rágalmazása; ugy szinte minden egyes személy´ becsűletének méltatlan megtámadása nyomtatásban avagy képekben tiltva van.
4. czikk. Bárha a´ status´ alkotmánya, ´s ez iránt tervezett javitások´ ügyében mindenkinek szabadságában áll véleményt nyomatni, ha azonban ez a´ felsőség elleni ellenállási, lázadási felhivásra, ´s általában az alkotmánynak erőszakosan leendő megváltoztására czéloz, bűntetésnek van helye.
5. czikk. A´ király´, kormány´, ´s minden hivatalnok´ működésének az igazsággal ellenkező előadása büntetést von maga után.
6. czikk. Ha a´ hivatalnokok´ hivatalos eljárásban szerzett tudomásaikat közzé teszik, az illy hivatalbeli titkok´ elárulásaért bűntetést kapnak.
7. czikk. A´ hivatalos kiadásokban levő egyes emberek´ vallomásaiban, előadásában találtatható rágalmakért az illető egyénektől a´ törvény´ útján elégtételt kivánhatni.
8. czikk. A´ sajtó-vétségek, eskütszéki eljárás mellett, pénz-birság vagy fogsággal, vagy mind kettővel is, az első (például 4,000 pengő) forintig, a´ második (például őt) évi fogságig terjedhetvén, büntettetnek.
9. czikk. Ha valaki rendkivűli szenvedélyű lázitónak nyilvánittatik az esküttszék által, a´ biróság előző vizsgálat alá is veti őt, melly azonban, ismétlés´ esetében is, legfőlebb három évre határozható el egyszerre.
10. czikk. A´ király iránti kőteles hűség´, valamint az ő és családja tagjai´ becsűletének megsértése ügyében az e´ végre kinevezett országgyűlési bíróság itél.
11. czikk. Minden nyomtatványért írója felelős.
12. czikk. Ha az író magát meg nem nevezi, a´ kiadó kőteles nevét, vagy kereskedési czimét, lakása´ helyét, ´s a´ nyomtatás´ évét, negyven pengő forint bűntetés´ terhe alatt, feljegyezni. Ha kűlön kiadó nincs vagy ez külföldi, a´ nyomda-tulajdonosnak van ezen kötelessége.
13. czikk. Minden nyomdatulajdonos tartozik az intézetében eszközlött nyomtatványokból, a´ munka´ kiadása előtt egy ingyen példányt adni a´ hatóságnak (bizonyos meghatározandó hívatalnoknak).
14. czikk. A´ megnevezett kiadó, vagy nyomdatulajdonos, az igazság-kiszolgáltatási hatóság´ fölszólitására, köteles az írót megnevezni, ´s ennélfogva az iránt, a´ nyomtatandó kézirat´ átvételekor, magának tudomást kell szereznie. Ha az írót megnevezni nem tudja, vagy nam akarja, a´ nyomtatván´ okozója gyanánt tekintetik.
15. czikk. A´ 14. czikk´ rendelkezésén kivűl a´ nyomdatulajdonos felelőséggel nem tartozik, ha csak maga az író azon váddal nem lép elő, hogy kézirata a´ nyomdában, tudtán kivűl, szenvedett változást.
16. czikk. Sajtó-vétség´ esetében, ha bár az író meg van is nevezve, a´ kiadó is részesűl büntetésben azonban az írónál mindig csekélyebb mértékben.
17. czikk. Idegen czikkek´ kiadói, nevezetesen lap és folyóírat-szerkesztők, mint a´ szerző vétkében résztvevők, ´s annak előmozdítói, együtt bűnhödnek a´ sajtó-vétségekért, mindig a´ szerzőnél csekélyebb mértékben.
18. czikk. Sajtóperekben felperes mindig a´ kir. ügyvéd, ki panasz nélkül is köteles a´ törvény´ sértéseért vádlókép´ megjelenni. A´ sajtóvétségért bűnhödők, a´ 8. czikkben meghatározott bűntetéseken kivűl, ha annak helye van, az illető fél´ külön keresete mellett, kárpótlásban is elmarasztalhatók.
19. czikk. A´ könyvárusok a´ kereskedőkre nézve fennálló közönséges szabály alatt vannak, és semmi külön, felső helyről nyerendő engedelemre nincs szükségök.
20. czikk. A´ könyvárusok a´ kereskedés´ rendes útján átvett könyveket szabadon árulhatják, ´s azoknak tartalma iránt nem felelősök.
21. czikk. Itélet hozatván valamelly könyv avagy kép ellen, ha annak árulása eltiltatik, az országban létező minden könyvárus értesittetik, az íllető bíróság´ jelentése nyomán, a´ helytarto tanács´ nevében tudósitott illető hatósága által.
22. czikk. Az itélet által eltiltott könyvnek és képnek árulása első izben 100 pengő forinttal büntettetik. Ismétlés´ esetében ezen birság kétszerezhető.
23. czikk. A´ házalók minden könyv´ avagy hirlap´ árulására külön engedelemmel kötelesek birni illető hatóságuktól.
24. czikk. A´ külföldi kiadás, eltiltatása esetében, kiadójának visszaküldetik; a´ belfőldi kiadás elkoboztatik, és megsemmisíttetik.
25. czikk. Ha csak egyes részt kárhoztatnak valamelly műben, az illető ivek´ ujra nyomatása által, kiegyenlitést lehet eszközölni.
És most, végűl, ismétlem az egész czikk´ értelmét: A´ sajtószabadság nem csak elve, hanem valóságos eleme is az alkotmányosságnak; a´ nélkül nincs ez kiegészítve; nem is létezik valósággal. Melly kormány nem akarja a´ sajtószabadságot, nem akarja az alkotmányosságot, ´s ha mondja, hogy akarja, világos hazudsággá válik e´ szó ajkain. Ez kétszer kettő: négy.
|
