eszteréd

eszteréd község, Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség déli részén, a Nagykállói kistérségben, Nyíregyházától 30 kilométerre délre, Újfehértótól 12, Balkánytól 6 kilométerre fekszik. Északi szomszédja Érpatak, déli szomszédja Bököny.

A község címeréről sajnos nincs képünk

község címere halfarkú, zölddel és kékkel vágott tárcsapajzs. A pajzsfőn három arany kalász, melyből a két szélső, jobb és bal oldalra elhajlik, illetve a bal oldalon hatágú aranycsillag látható. A pajzstalpban jobbra úszó ezüst hal a település egykori az Érpatak által elöntött halban gazdag vizenyős területeire utal. A motívum már Geszteréd 1738-as pecsétjén is megtalálható.

A címerpajzson enyhén balra forduló ezüst, pántos sisak látható. A pántok és a sisak szegélye arany színű, bélése vörös, nyakában arany szalagon arany medál. A sisak tetején ötlombú nyitott arany korona, ágain és abroncsán rubin és zafír kövekkel. A koronából középen a geszterédi honfoglalás-kori szablya markolatáról ismert arany palmetta növekszik. A korona két oldalán dús, jobbról zöld bélésű ezüst, balról kék bélésű arany foszlányokat találunk.

különböző írott források Geszteréd nevét többféle formában is megemlítik. Első említése a Nagyváradi Regestrumból 1237-ből ismert. Az 1300-as években a papi tizedlajstromban Kestred, később Kestered-ként szerepel. Mai nevéhez hasonló alakban először a József által elrendel katonai összeírásban Geszte-rét néven, majd később a falu 1738-ból fennmaradt pecsétjén Geszterét felirattal szerepel.

Toronyóra lánc nélkül Geszteréd 2007.

A Szent Anna katolikus templom a Kossuth Lajos úton

Régészeti kutatások szerint a település helyén a bronz-korban szarmata település lehetett, a honfoglalás korától viszont bizonyosan lakott hely volt. 1927-ben a véletlen folytán Geszteréden találták meg Magyarország eddigi legrangosabb honfoglalás-kori leletegyüttesét. A honfoglalás-kori sírba egy harcost temettek fegyvereivel együtt. A fegyverek közt egy arany berakásos szabját találtak amely Geszterédet híressé tette. A szabja ma is megtekinthető, a Nyíregyházi Múzeumban van kiállítva.

1092-ben a betörő besenyők felett Szent László király a település határában arat győzelmet. A XIV. századtól kezdődően a településen a Biri, Balogi és Kállay család tagjai háborúskodtak. A falu kétszer is elnéptelenedett, másodjára lakói a török elől menekültek el s a hely lakatlanná vált. Hasonlóan Birihez vagy Szakolyhoz a település az 1700-as évek végén népesül be újra.

Geszterédi ludak egy csoportja 2007-ban Fotók: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

A község egyik szép rendezett utcája Geszteréd 2007.

elen ismereteink szerint, az Irinyi családra vonatkozóan Geszterédhez köthetően egyetlen adattal rendelkezünk. Nevezetesen az Irinyi család Balkányi ágához tartozó Irinyi Susánna 21 éves korában, 1844 február 28-án Geszteréden házasságot köt első férjével, Gönczi Jánossal. Gyermekeikről nincs tudomásunk.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után Susánna már valószínűleg özvegy, mert Apagyon 1853-ban hozzámegy második férjéhez Pásztor Ferenchez. Ez után még egy harmadik házasságáról is tudunk, mégpedig 1867-ben férjhez megy Úri Jánoshoz. Napjainkban Geszteréd egyik útja az Irinyi út.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Geszteréd Község honlapja http://www.gesztered.hu/
Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének honlapja http://www.madosz.hu/