zakoly

zakoly község, Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség déli részén, a Nagykállói kistérségben, Nyíregyházától 35 kilométerre délkeletre, Balkány és Nyírmihálydi között fekszik. A községbe a 471-es úton érkezve, az úttól 5 km-e fekvő helység határában az út mentén a község fából készült címerével találkozunk.

Szakoly pirografált címere Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

község címere egyszer vágott álló háromszögű pajzs. A pajzsfő címerképe kék mezőben jobbra forduló, csukott szárnyú aranyszínű sólyom látható. A pajzstalpon zöld mezőben egymás mellett egy élével balra álló ezüst csoroszlya és ekevas látható. A pajzstalp a tarpajzs magasságának egyharmada.

A címerpajzson szembe álló ezüst, pántos sisak látható. A pántok és a sisak szegélye arany színű, bélése vörös, nyakában arany szalagon arany medál. A sisak tetején ötlombú nyitott arany korona, melynek ágait és abroncsát rubin és zafír kövek díszítik.

A koronából középen három arany dohánylevél, jobbról arany búzakalász, balról arany almaág rajta egy aranyalmával látható. A korona két oldalán jobbról kék, ezüst és kék, balról zöld, arany és zöld foszlányokat találunk.

címerben megjelenő arany sólyom Szakoly nevének szláv eredetére utal. A szokol szó jelentése orosz, bolgár, lengyel, cseh és szlovák nyelven is sólyom. Thúry József A székelyek eredete című könyvében azonban ezt tévedésnek minősíti, mert egy 1326 évi oklevélben a települést Zakul illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata. A település több mint 700 éves múltra tekint vissza. Anonymus szerint első lakói betelepített besenyők voltak.

A főterén álló katolikus templom Szakoly község 2007.

Az 1898-ban részben átalakított középkori tornyú református templom

XIV. században Dózsa nádor elnökletével Szakolyon megyegyűlést tartottak, Szolnok, Szabolcs és Szatmár részvételével. 1326-ban Szatmár vármegyétől Szabolcshoz csatolják. 1487-ben a Zakoly család birtoka volt, neve mai formáját valószínűleg ekkor kapta. A török korban gyakorlatilag lakhatatlanná vált. A környék településeihez hasonlóan (pl. Biri, Kállósemjén) újraépülése új betelepülőkkel az 1700-as évek végén kezdődött.

A szép utcák egyikének látképe Szakoly község 2007.

1848/49 forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójára állított emlékmű

zakolyon az Irinyi család tagjai közül, a Balkányi ágból származó, 1890-ben született Irinyi Ferenc és felesége Budai Mária tizenegy gyermeke közül, Irinyi Bálint és Irinyi László családját ismerjük. Az ő gyermekeik ma is Szakolyon élnek.

Harsonás angyal a két világháború helyi áldozatainak emlékművén

Sebestyén Sándor műve, a két világháború áldozatainak emlékműve

átványosságai közt több kastélyt, kúriát és templomot is találunk. Ma is látható szépen felújított két kastélya, a Bay és Szentmiklóssy kastély. Előbbiben ma Szociális Foglalkoztató, utóbbiban óvoda működik. A Kivilágos kivirradatig című művét Móricz Zsigmond a szakolyi Tisza-féle kúriában tartott vigadalomban szerzett személyes tapasztalatai ihlették.

Szakoly főterén álló Millenniumi Szent István szobor részlete

Győrfi Lajos szobrászművész Millenniumi Szent István szobra

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Szakoly település honlapja http://www.szakoly.hu/
Szakoly (monográfia) 2002. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Telepulestortenetek/Szakoly/index.htm